Premium Link-Building Services

Fekete-Győr András Jövője: Merre tart a Momentum?

1. Helyzetkép: Mi zajlik jelenleg?

Fekete-Győr András, a Momentum alapítója és egykori elnöke, 2025 nyarán a párt jövőjének sarkalatos kérdését boncolgatta: induljon-e a Momentum a 2026-os országgyűlési választásokon? Facebook-bejegyzésében azt javasolta, hogy ne induljanak, hanem fordítsanak inkább figyelmet egy 500 millió forintos „Rendszerváltó Alap” felállítására – ezzel segítve elő a kormányváltás lehetőségét Szabad EurópaIndex.

Kiemelte: a Momentum jelenleg csak 2–3 %-os népszerűséggel rendelkezik, így egyéni indulása elszórná az ellenzéki voksokat, ami „nem a megoldás, hanem a probléma része” lenne 444Index. A tét óriási: egy ilyen lépés akár végzetes is lehet a kormányváltás esélyeire.

2. Belső válság: Felmerülő kilépés

Fekete-Győr nyilatkozata ennél is tovább ment: a Klubrádióban azt mondta, ha a Momentum a 2026-os választásokon mégis indul, ő maga távozni fog a pártból 24.hu. Ezzel világossá tette: elvei és a pártérdek közti szakadék elviselhetetlenné válhat számára.

A párton belül a tagság megosztott volt; nem egyértelmű, hogy a vezetés egységesen követte-e Fekete-Győr álláspontját, vagy megosztottak a vélemények arra vonatkozóan, induljanak-e. Sőt, pártszakadás lehetősége is felvetődött 24.huMandiner.

3. Politikai nyomás: kísérlet az ellenzék tudatos szétzilálására

További feszültséget keltett, amikor Fekete-Győr azt állította, hogy több hullámban Fideszhez köthető szereplők ajánlottak anyagi és logisztikai támogatást a Momentum számára az indulásért cserébe – több százmilliós, akár közel 1 milliárd forintos juttatásról beszélt telexIntelliNewsNépszava.

Konkrétan azt is mondta, hogy Tiborcz István üzleti köréből keresett meg egy üzletember, és olyan ajánlat hangzott el, amely „éves állami támogatásnak megfelelő” összegű lett volna telexNépszavaIntelliNews.

A Momentum szóvivője megerősítette: a megkeresések ismertté váltak a pártvezetés előtt is, de a témára való tekintettel nem osztottak meg részleteket nyilvánosan telex. A DK feljelentést tett választási csalás gyanújával, míg kormányoldal és a Fidesz részéről tagadás érkezett – többen „abszurd politikai kacsának” minősítették Fekete-Győr vádjait telexNépszavaIntelliNews.

4. A Momentum története és jelenlegi állapota

A Momentum 2015-ben alakult civil kezdeményezésként, majd 2017-től pártként vált ismertté, kezdeti lendületét az olimpiaellenes népszavazás hozta. Népszerűsége idővel csökkent, 2018-ban nem jutott be a parlamentbe, 2019-ben viszont EP-képviselőket adott Wikipedia.

A pártelnöki posztok is többször cserélődtek: Fekete-Győr után Anna Donáth, majd Márton Tompos követte őt a poszton Wikipedia+1. 2024-ben Donáth ismét lemondott, Tompos lett az elnök Wikipedia.

A Momentum 2024-ben mind az EP-választáson, mind a budapesti önkormányzatin gyengén szerepelt. Nem érte el a küszöböt semelyiken Wikipedia.

5. Mérleg helyett stratégia: Nem indulnak – jelenlegi döntés

2025 májusában a Momentum elnöksége támogatásáról biztosította Fekete-Győr kezdeményezését, és egy küldöttgyűlést hívott össze az indulás kérdésében. Június elejére a párt hivatalosan is bejelentette: nem indul a 2026-os országgyűlési választásokon, mivel ezzel kívánja elősegíteni a kormányváltás esélyét és elkerülni az ellenzék szavazatainak szétaprózását Wikipediatelex.

6. Milyen jövő előtt áll Fekete-Győr és a Momentum?

6.1. Szimbolikus lépés vagy stratégiai visszavonulás?

A Momentum jelenlegi döntése – a visszalépés – ritkán látott taktikai húzás Magyarországon. Ez a retorika azt üzeni: a párt nem a hatalomért, hanem a rendszer megváltoztatásáért kíván politizálni. Fekete-Győr személyes hitvallása ezzel találkozott, akár kilépése árán is 24.huIndex.

6.2. Párton belüli belépés vagy újjáépítés?

Ha Fekete-Győr távozik, kérdés, ki tölti majd be a szimbolikus és stratégiai vákuumot. A Momentum új vezetői – a belső átrendeződés ellenére – kínálhatnak friss lendületet, de az építkezés komoly kihívás.

6.3. A „Rendszerváltó Alap” – stratégiai fókuszváltás?

A javasolt 500 milliós alap azt sugallja: a Momentum más eszközökkel igyekszik hozzájárulni a változáshoz – civil, média, közösségi vagy szervezeti struktúrák erősítésével. Ez egy hosszabb távú, nem azonnali politizálást feltételező stratégiai irány.

6.4. Indulás később? Összeolvadás vagy együttműködés?

A 2026-os visszalépés nem feltétlenül végleges. Ha a Momentum más szereplőkkel, például a Tisza Párttal vagy más ellenzéki alakulatokkal összefog, később érdemi szerepet játszhat egy egységes ellenzéki frontban. Jelenleg azonban nem jön szóba az önálló indulás.

7. Összegzés

Fekete-Győr András jövője és a Momentum pozíciója turbulens és bizonytalan terepen alakul.

• Stratégiai visszalépés: 2026-ban nem indulnak, hogy ne gyengítsék a kormányváltás reményét.

• Személyes döntés: Fekete-Győr akár kiléphet is a pártból, ha az indulás mégis megtörténik.

• Politikai sabotázs veszélye: A vádak a Fidesz részéről érkező pénzügyi és logisztikai ajánlatokról rávilágítanak a magyar politikai manipuláció mechanizmusaira.

• Pozícióváltás: A Momentum át akar térni a direkt politizálásról a civil, demokratikus struktúrák támogatására.

• Túlélés kérdése: A párt identitása és relevanciája a 2026 utáni periódusban függ attól, hogyan tud új formát és szerepet találni.

Felhívjuk figyelmét, hogy a weboldalon található tartalmakat mesterséges intelligencia (AI) generálja. Bár a cikkeket a GDPR előírásainak megfelelően emberi szerkesztők felülvizsgálják, a tartalom pontosságáért és teljeskörűségéért felelősséget nem tudunk vállalni. Kérjük, az itt olvasott információkat kezelje tájékoztató jelleggel.

Adatvédelmi tájékoztató